Együtt tárgyalja kedden az Országgyűlés azokat a kormány és a Fidesz-KDNP által külön-külön benyújtott törvényjavaslatokat, amelyek a vasárnapi népszavazáson hozott döntés végrehajtásáról szólnak. A KDNP és a Fidesz szerint a kormányzati luxuskiadásokra és propagandára fenntartott forrásokból, és a játékadóból fedezhető a vizitdíjból, a kórházi napidíjból és a tandíjból származó bevételkiesés. A kormány és az SZDSZ szerint szó sem lehet róla. 
A frakciók között egyetértés volt abban, hogy házszabálytól való eltéréssel tárgyalja a Ház mindkét törvényt - jelentette be Szili Katalin az Országgyűlés elnöke a Házbizottság rendkívüli ülését követően. Kedden 12 órakor kezdik a két törvényjavaslat együttes általános és részletes vitáját. A frakcióknak négyórás időkeret áll majd rendelkezésére. A két törvényjavaslathoz szerdán 13 óráig lehet módosító indítványokat benyújtani, a végszavazásuk pedig március 17-én lesz.
A Fidesz-KDNP már a népszavazás eredményének éjszakáján benyújtotta törvényjavaslatát a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése miatt kieső összegek pótlása ügyében. Az előterjesztést Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Mikola István, Pokorni Zoltán és Varga Mihály jegyzi. A javaslat szerint a 2008-as költségvetés módosításával a kormányzati luxuskiadásokra és propagandára fenntartott forrásokból fedezhető a vizitdíjból és a kórházi napidíjból az idei évre betervezett 18 milliárd forint. Szorgalmazza továbbá, hogy 2009. január 1-től a Szerencsejáték Zrt. által játékadó címén a költségvetésbe befizetett 41 milliárdos összegből 30 milliárd forintot az egészségügyre, 11 milliárdot pedig a felsőoktatási fejlesztésekre fordítsanak.
A kormány is fölöttébb nagy gyorsasággal rakta össze az indítványát, kezdeményezve a vizitdíjra, a kórházi napidíjra, és a tandíjra (képzési hozzájárulásra) vonatkozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezését. Indítványuk azonban lényeges eltér a Fidesz-KDNP által szorgalmazottól, lévén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előre bejelentette: „Azt a bevételt, amit a népszavazás elvett, a költségvetésnek nincs módjában, a kormánynak pedig nincs szándékában visszapótolni.”
Hasonló szellemben nyilatkozott Kóka János is: „Az SZDSZ egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amely a népszavazás végeredményének kompenzációjaként további társadalmi csoportokat károsítana meg." A szabad demokraták elnöke szerint a Fidesz kezdeményezte vasárnapi népszavazás eredménye miatt jelentősen csökkent az orvosok és a tanárok pénze, elvesztek az ösztöndíjemelés és a kórházi ellátás javításának legfontosabb forrásai, a kieső bevételek ugyanis nem pótolhatóak költségvetési forrásokból.
Az MDF elnöke, Dávid Ibolya szerint sem a kormány sem Fidesz nem tud megoldást a válságra.
***
Elfogadta az Országgyűlés hétfői ülésén az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány ügyeit vizsgáló bizottság jelentését. Az eseti bizottság azt javasolta az előterjesztésben, hogy a Vám- és Pénzügyőrség vizsgálja meg, a tőle elvárható gondossággal járt-e el akkor, amikor lefolytatta az alapítványnak juttatott adományok vámmentességét ellenőrző eljárást. Az országgyűlési határozat felkéri a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert, hogy végezzen célszerűségi és eredményességi vizsgálatot az alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal együttműködéséről.
(A vám- és pénzügyőrség milliárdos nagyságrendű csalás, csempészés és sikkasztás alapos gyanúja miatt indított nyomozást az alapítvány elnöke Földesi-Szabó László más személyek ellen. Az eddigi adatok szerint 2005 és 2007 között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentes vámkezelést a Távol-Keletről származó konzervekre. Az Egymásért Alapítvánnyal kapcsolatban azért merült fel úgynevezett nemzetbiztonsági szál, mert a kuratóriumában több nemzetbiztonsági tiszt és szakértő is tagságot vállalt. Így Gyarmati György, az NBH korábbi megbízott főosztályvezetője, Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója, Simon Ibolya, az NBH volt munkatársa. Az alapítvány létrehozása pedig - a közelmúltban elhunyt - Nagy Lajosnak, az NBH legelső főigazgatójának az ötlete volt.)
***
Elfogadta az Országgyűlés hétfői ülésén az egyes adótörvények módosítását is. A jogszabály egyebek között szűkíti és egyértelművé teszi, hogy mely ingatlanhoz kapcsolódó ügyletek esetén kell a fordított adózást alkalmazni, és némileg enyhít az áfalevonási tilalmakon is. A parlament döntése nyomán elhárult az a veszély, hogy az önkormányzatok az áfa miatt megemelik a lakbéreket, mert dönthetnek úgy is, hogy a lakbérbevétel maradjon áfamentes, míg más ingatlanjaikat forgalmi adóval terhelve adhatják bérbe, és így visszaigényelhetik a beszerzéseikért kifizetett adót.
Pontosították az úgynevezett fordított adózással kapcsolatos szabályokat is, amelyek a vállalkozók szerint félreérthetőek voltak. Ezzel együtt arról is döntöttek a képviselők, hogy az önkormányzatok az épület- és telekadót 2009-től nem csak a törvényben szereplő táblázatok alapján számított értékre vethetik ki, hanem az alapterület vagy a forgalmi érték is lehet adóalap.
A törvény egyszerűsíti a másik EU-tagállamba irányuló adómentes termékimport lebonyolítását, továbbá lehetővé teszi, hogy a külföldi adóalanyok a magyar adóhatósághoz történő bejelentkezés nélkül bonyolíthassák ilyen ügyleteiket, amennyiben közvetett vámjogi képviselővel járnak el.
A kormánytagok közül egyedül Veres János pénzügyminiszter szavazott nemmel, a többi miniszter, pártjától eltérően Kóka János is, és Gyurcsány Ferenc kormányfő is támogatta a javaslatot. Mivel az ellenzék, továbbá MSZP-frakció is igennel szavazott, a tavaly még elvetett javaslat most nagy többséggel elfogadta a Ház.
Forrás: kdnp.hu
