17 mentelmi ügyet tárgyalt a T. Ház a Gyurcsány-kormány egy esztendei regnálása alatt. 13 országgyűlési képviselőt érintett mindez, néhányukat többször is. Két kivételtől eltekintve, mentelmi jogukat megőrizték. Miként Lomnici Zoltán, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. Megtörtént, nem is egyszer: többen voksoltak arra, hogy függesszék föl a képviselő mentelmi jogát, ez a többség azonban kevésnek bizonyult hozzá, lévén a mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

A legrangosabb méltóság egyikéről szóló döntés volt: az Országgyűlés arról szavazott, hogy felfüggeszti-e vagy sem Lomnici Zoltánnak, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a mentelmi jogát. A Veszprémi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását. A feljelentő a Veszprémi Városi Gyámhivatal eljárását sérelmezve kifogásolta a Somogy Megyei Bíróság elnökének, pereivel kapcsolatos nyilatkozatát. „Ilyen Avh-s szemlélettel fellépni csak az OIT (Országos Igazságszolgáltatási Tanács -szerk.) segítségével, támogatásával és közreműködésével lehet. Ezért felelős annak elnöke is." Az eljáró bíróság eme közvetett utalás alapján kérte az Országgyűlés döntését a Legfelsőbb Bíróság elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában.

A mentelmi bizottság az ügyet a 2007. június 18-ai ülésén tárgyalta. Dr. Lomnici Zoltán előadta, hogy a feljelentőt nem ismeri, vele semmilyen kapcsolata nem volt, levelet vele sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, sem a Legfelsőbb Bíróság elnökeként nem váltott. A mentelmi bizottság az összes körülményének mérlegelése után megállapította: „a feljelentő és a feljelentett között éppen a bírói függetlenség okán is, döntési, illetve eljárási kapcsolat nem áll fenn, ezért a feljelentés kifejezetten zaklató jellegű, amely alkalmas az érintett közjogi méltóság tekintélyének minden alapot nélkülöző lejáratására, és ezzel felelősségteljes munkájának megzavarására.” Mindezek alapján a mentelmi bizottság a feljelentést „a joggal való visszaélés jogállamban való tipikus esetének” minősítette, azért azt a javasolta az Országgyűlésnek, hogy Lomnici Zoltánnak, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a mentelmi jogát „az adott ügyben” ne függessze fel. A T. Ház megfogadta a mentelmi bizottság tanácsát: 318 nem szavazattal (szórványos taps a kormánypártok soraiból.), 1 tartózkodás mellett Lomnici Zoltán mentelmi jogát nem függesztette fel.

***

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását dr. Bőhm András (SZDSZ) mentelmi joga a felfüggesztése tárgyában. Képviselőtársa, dr. Kupper András (Fidesz) jelentette fel rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint a 2006. évi országgyűlési választásokat megelőzően dr. Bőhm András erdélyi fiatalokat kért fel, hogy számára ajánlószelvényeket gyűjtsenek. Emiatt egy választópolgár kifogást terjesztett elő. A Fővárosi Bíróság megállapította, hogy dr. Bőhm András megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Ezt követően dr. Bőhm András a Magyar Televízió 2006. március 9-ei Nap-kelte című műsorában többek között kijelentette: "Én azt hallottam ezektől az erdélyi fiataloktól, hogy ugyanabban a lépcsőházban találkoztak erdélyi fiatalokkal, iskolatársaikkal, akik Kupper Andrásnak, a Fidesz ottani képviselőjelöltjének gyűjtenek. Nyilván odahaza ezt elmesélték. Mi azt gondoltuk, hogy ebben nincs jogszabálysértés, jópofa történetnek tartottuk, Kupper András is jópofának tartotta. Ő feljelentett engem. Azóta persze vannak adataink, hogy Budapest nagy részében gyűjtöttek a Fidesznek, és mi ebben nem találunk semmi rendkívülit. Pontos adataink vannak".

A mentelmi bizottság az ügyet 2006. július 11-ei ülésén tárgyalta. Bőhm András hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, de álláspontját írásban részletesen kifejtette. Ezek szerint a Fővárosi Bíróság ítéletét tudomásul vette, de „azokat vitatja, kifogásait fenntartja.” Az idézett sérelemmel kapcsolatban pedig hangsúlyozta: „természetesen” nem azt állította, hogy erdélyi fiatalok segédkeztek a választási eljárásban Kupper Andrásnak, hanem azt, hogy neki ezt saját segítői, kampánystábja tagjai mondták; a közlés valódiságát ellenőrizni nem volt módja, de nem is volt oka kételkedni a tájékoztatás hitelességében. Kérte a bizottságtól: ne javasolják a mentelmi jogának felfüggesztését, mivel, véleménye szerint, kijelentésével nem csorbította a feljelentő becsületét.
A mentelmi bizottság kormánypárti képviselőinek álláspontja szerint a két közszereplő, országgyűlési képviselő egymás közötti ügye nem terjed túl a politikai vita keretein, ezért nem indokolt a mentelmi jog felfüggesztése. Az ellenzéki képviselők szerint viszont dr. Bőhm András törvénysértéssel vádolta Kupper Andrást, és ez egyértelműen becsületsértés. Ennek ellenére nem javasolták a mentelmi jog felfüggesztését. Az Országgyűlés 1 igen szavazattal, 326 nem ellenében, tartózkodás mellett Bőhm András mentelmi jogát nem függesztette fel.

***

Császár Antal László ellen, 2004. augusztus 30-ai vádirat alapján büntetőeljárás folyt adócsalás és más bűncselekmények vádjával a Szerencsi Városi Bíróságon. Időközben azonban országgyűlési mandátumot szerzett, így a Szerencsi Városi Bíróság az Országgyűléstől kérte hogy az adott ügyben függessze fel Császár Antal László mentelmi jogát. A mentelmi bizottság június 21-én tárgyalt róla, ahol a képviselő bejelentette: ő maga is kéri a mentelmi joga felfüggesztését, mert szeretné „ezt az ügyet tisztázni.” Mentségére fölhozta még: érzése szerint azért is folyik ellene eljárás, mert a pálinkafőző szövetség tagjaként, tisztségviselőjeként jelentős mértékben fellépett az érdekek védelmében. A T. Ház méltányolta Császár Antal László kérését: 300 igen, 6 nem, és 7 tartózkodás kíséretében felfüggesztette a mentelmi jogát.

***

Dr. Kerényi János (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését a Budai Központi Kerületi Bíróság kérte. Dr. Szabadkai József tett feljelentést ellene, rágalmazás vétsége miatt. A feljelentő szerint dr. Kerényi a személyét érintő valótlan, becsületét sértő tényállításokat tett a Bácsalmási Agráripari Rt. privatizációjával kapcsolatosan, melyek megjelentek a Duna Televízió teletextjén 2005. január 9-én.
A mentelmi bizottság az ügyet 2006. június 21-i ülésén tárgyalta. Álláspontjuk szerint Dr. Kerényi János a véleményét fogalmazta meg az agrárprivatizáció egy konkrét esetével kapcsolatban. "A kifogásolt kijelentések a cég jó hírnevét valóban ronthatják, a szövegben kifejezett becsületsértő, rágalmazó kitételek azonban nem szerepelnek." Egyetértettek abban, hogy elsősorban a polgári eljárás keretébe tartozó személyiségi jogi per hozhat megnyugtató megoldást, semmint az ügy büntetőjogi útra történő terelése. Mindezek alapján a bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére előterjesztett indítványt 5 nem és 4 tartózkodó szavazattal elvetette. Az Országgyűlés - 10 igen szavazattal, 260 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett 43 tartózkodás mellett - is hasonlóan cselekedett.

***

A Veszprémi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását dr. Kovács Zoltán (Fidesz) mentelmi joga felfüggesztése tárgyában. Ellene Forsthoffer Ferenc pápai lakos tett feljelentést becsületsértés vétsége miatt. A feljelentő szerint dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, Pápa város polgármestere személyét érintő becsületsértő kijelentést tett a június 15-ei közmeghallgatáson. A mentelmi bizottság az ügyet 2006. november 28-ai ülésén tárgyalta. A bizottság az eset összes körülményének mérlegelése és a magánvádas mentelmi ügyekben követett eljárások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a sérelmezett kijelentés nem lépte túl a politikai véleménynyilvánítás szokásos kereteit. Mindezek alapján a mentelmi bizottság azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy dr. Kovács Zoltán mentelmi jogát ne függessze fel. A javaslat meghallgatásra talált: az Országgyűlés 2 igen szavazattal, 311 nem ellenében, 22 tartózkodás mellett Kovács Zoltán mentelmi jogát nem függesztette fel.

***

A Kaposvári Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Kuzma László (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztését. Győrvári Imre tett feljelentést ellene rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint "Kuzma László országgyűlési képviselő különböző médiumok előtt azt állította, hogy Budai Juditot bántalmaztam azért, mert a Fidesznek gyűjtött kopogtatócédulákat. Kuzma László kijelentései megjelentek a Duna TV-ben, az RTL Klub Híradójában, a barcsi televízióban és a pécsi televízióban is. A nevem ugyan nem jelent meg, de mindenki tudja, hogy rólam van szó." A mentelmi bizottság az ügyet 2006. július 11-ei ülésén tárgyalta. Kuzma László elmondta: az általa előadottak az azóta közlekedési balesetben elhunyt Budai Judit közlésein alapultak. Nevet, ahogy az a feljelentésből is kiderül, nem említett. A mentelmi bizottság az ismertetett tényállás alapján - különösen arra tekintettel, hogy a képviselő a feljelentő nevét nem említette - azt javasolta, hogy Kuzma László mentelmi jogát ne függesszék fel. A T. Ház 326 nem szavazattal, igen szavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

Forrás: kdnp.hu