A mi helytartótanácsunknak is van alkalma, hogy visszaadja a hatalmat, ám a mi helytartótanácsunk provokál, az erőszak világába sodortat, de kilóg a lóláb, mi átlátunk a szitán – szögezte le Orbán Viktor a Fidesz március 15-i megemlékezésén. Emeljünk fel szívünket a megperzselt '48-as zászlókig és '56 lyukas lobogójáig – szólított fel a rendezvényen Jókai Anna. Semmit a népről a nép mellőzésével, ez a demokrácia – idézte Kossuthot Kósa Lajos.
Ember, föl térdeidről – e szavakkal kezdte beszédét Orbán Viktor a Fidesz március 15-i megemlékezésén. Az Erzsébet híd pesti hídfőjétől az Astoriáig tömötten, onnan ritkásabban, de a Blaha Lujza térig tartott a Fidesz március 15-i megemlékezésére összegyűlt tömeg, akikhez előtte Jókai Anna író és Kósa Lajos alelnök, Debrecen polgármestere szólt.
„Megesik az emberekkel, hogy ugyanazt akarják, előbb csak ketten, hárman, utóbb többen, ők azok, akik a nemzet létének értelmét világítják meg, ők az örök márciusi ifjak” – ezekkel a szavakkal köszöntötte Orbán Viktor az ünneplőket. Ők azok az obsitos katonatisztek, lapírók, akik nem tudnak egymásról, mégis ugyanott kötnek ki – tette hozzá a Fidesz elnöke. Orbán szerint ez a szabadságharc kezdete, a márciusi ifjak meghallották a történelem szavát a Pilvaxban, nélkülük egyetlen nemzedéknek nem sikerül elérni, amire hivatott.
Orbán elmondta, nemzetünknek is van nagy helytartótanácsa, amely sápadni és reszketni méltóztatik. A mi helytartótanácsunk sápadtan oktatja ki az Alkotmánybíróságot, a népet, a médiát, küldik el egymást a legkalandosabb helyekre, ám legszívesebben a népet váltanák le. A Fidesz elnöke elmondta, Magyarország népe nem ezt érdemli, március 9-e óta Magyarország jobbat érdemel. Magyarország olyan kormányzatot érdemel, ami méltó hozzá.
Orbán Viktor elmondta: korábban a megoldásnak nem volt előre legyártott kulcsa, de mi feltaláltuk az alkotmányos népítéletet, ez világszabadalom – tette hozzá. Mint mondta, máshol a népítélet fenyegető, nálunk azonban nem, mi türelmesebbek vagyunk, a vértelent szeretjük, ami példátlan egységet teremt. Mi nem megyünk lépre, mi kitartunk az egység mellett – tette hozzá. A március 9-i népszavazás kapcsán Orbán Viktor úgy értékelt, megmutatkozott, hogy nem az a fontos, ki milyen oldali. A népszavazás eredménye megmutatta, hogy az ország visszaszerezte önbecsülését. A Fidesz elnöke 1848 és 2008 párhuzamára rámutatva úgy fogalmazott, „az ország súlyos állapotban van, szégyenkezve hordozza magán nemzeti és népi karakterét. A hanyatlást semmi sem tartóztathatja fel, ezt fedezték fel a márciusi ifjak is”. Orbán Viktor kiútként úgy látta: a hanyatlás és a romlás elé csak az összefogás vethet gátat.
Ennek a március 15-nek különös ereje és szépsége van – mondta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség megemlékezésén felszólaló Jókai Anna Kossuth-díjas író. „Az 1848 óta eltelt 160 év rendkívül zsúfolt és nehéz volt a magyarok számára” – közölte Jókai Anna, majd hozzátette: ennek az időszaknak üdítő színfoltja a két, „lelkünkben összetartozó testvérforradalom”, 1848. március 15-e és 1956. október 23-a. Ma szabadosság, milliárdos csalók kimosdatása és részvét nélküli tobzódás van szabadság, egyenlőség és testvériség helyett – véli Jókai Anna, aki megjegyezte, hogy '48 12 pontja közül több ma is aktuális: megmaradt a lelkek jobbágysága, és ismét követelnünk kell, hogy legyen közteherviselés. Jókai Anna szerint március 15-én ezért az a feladatunk: emeljünk fel szívünket a megperzselt '48-as zászlókig és '56 lyukas lobogójáig, „amelyen még mindig átfúj a dermesztő november 4-i szél”.
„Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről a nép mellőzésével – ez a demokrácia” – ezzel a Kossuth Lajos-idézettel kezdte ünnepi beszédét Kósa Lajos március 15-e alkalmából. A polgármester szerint ez a nap a kinyilvánított népakarat ünnepe. Kósa úgy fogalmazott: március 15-én azt ünnepeljük, hogy az emberek elmondták, mit akarnak, és erre legyenek büszkék a magyarok, és ne csak a napot ünnepeljük, hanem azt is, hogy velünk született jog elmondani akaratunkat és az, hogy a helytartótanácsnak azt kell tennie, amit a nép óhajt.
„Szokás mondani manapság, hogy mi is egyfajta új reformkorban élünk. Aki figyel, tudja, azért vannak különbségek” – folytatta Kósa, majd párhuzamot vont a két reformkor között: akkor kezdték meg építeni az országos könyvtárat, megalakult az akadémia, a Lánchíd, a Nemzeti Múzeum, vasútvonalak épültek. És ma mi épül? – tette fel a kérdést. „Nem lesz hosszú, nem kell félni”: építettek egy völgyhidat egy nem létező völgy felett, vizitdíj-automatát, sok-sok kordont, „kormánynegyedet – az nem épül mégsem, 4-es metró – jaj, bocsánat, az sem épül” – mondta Kósa. Nyilvánvaló, mi a reformkor. A polgármester arról is beszélt, hogy a mai politikusoknak szokása megszólítani a régebbi korok embereit, Széchenyit, Kossuthot. De hogyan emlékeznénk Kossuthra, ha nem a ceglédi beszédet mondta volna el, hanem az őszödit? – tette fel a kérdést Kósa.
+++
Kettős kordonok mögött kezdődtek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc állami megemlékezései. A Múzeumkertben tartott állami ünnepségen, a tavalyihoz hasonlóan az idén sem beszélt senki a kormány nevében, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig már el sem ment a rendezvényre.
Ma reggel a parlament körüli kordonokat kitolták a Honvéd utcáig, és hermetikusan lezárták a Kossuth tér környékét. A rendőrség lezárta az Erzsébet hidat, a Lánchidat, a Roosevelt teret és a Kossuth térre vezető Alkotmány utca egy részét is. A lezárt hidakon csak a BKV buszai haladhatnak át. A főváros több pontján megváltozott a forgalmi rend, korlátozták a közlekedést.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezései a hagyományoknak megfelelően délelőtt 10 órakor, katonai tiszteletadás mellett, a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával vették kezdetüket. Az eseményen Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vett részt. A rendezvényen jelen voltak a kormány tagjai, állami vezetők, a pártok egy részének képviselői, és a diplomáciai testület tagjai.
A ceremóniára érkezők csak a Vértanúk terén felállított két beléptető kapun, a csomagok és a ruházat átvizsgálása után juthattak be a Kossuth térre, de csak a villamos síneknél felállított kordonig engedték őket. Ezzel a lehetőséggel azonban az ünneplők nem kívántak élni, a politikusokon kívül más ugyanis nem vett részt az ünnepségen. A külső kordonnál viszont kétszáz tüntető kormányellenes jelszavakat skandált, ők azonban nem akartak átlépni a fémdetektoros vizsgálókapun. Az ünnepség végén a 250-300 demonstráló elvonult, de a hírTV tudósítójának megerősítették: végig fogják kísérni az állami rendezvényeket. A Múzeum kerthez indultak, onnan pedig a Petőfi szoborhoz készültek.
A Fővám tér felé elhaladó tömeget óriási rendőri kíséret követte a Kálvin térig, ahol szintén jelentős rendőri készültség fogadta őket. A helyszínen több tábla arról tudósította a járókelőket, hogy mit lehet, és mit nem lehet bevinni a megemlékezések helyszínére. Kereplőt és sípot például nem. Az MNO tudósítónknak egy In-Cal Security-s biztonsági őr elmondta: aki azt kiabálja, hogy „Gyurcsány takarodj”, azt kiemelik. A helyszínen „könnyen felismerhető” civil ruhás rendőrök is voltak.
A hírTV helyszíni tudósítója jelentésében arról számolt be, hogy az In-Cal Security emberei a Nemzeti Múzeumnál még a félliteres műanyagpalackok tartalmát is ellenőrizték. A becslések szerint csupán 800-900 ember volt jelen a Múzeum kertben, de a biztonsági őrök őket is szigorúan ellenőrizték, mindenkinek megnézték a táskáját. A Múzeum kerti rendezvényen egyetlen politikus sem szólalt fel.
A BRFK közlése szerint délig négy embert állított elő a rendőrség Budapesten. Az Erzsébet híd Petőfi-szobor felőli részét kordon zárja, a szobor környékét a kordonon bontott „kapun” keresztül lehet megközelíteni.
Demszky Gábor 13 óra után néhány perccel kezdte meg beszédét március 15. eszméjéről, ugyanakkor pontosan nem lehetett érteni a hangzavar miatt, a főpolgármester szavait, mert a jelenlévők folyamatosan jelszavakat skandáltak. A több száz fős tömeg nagy része - szemmel láthatóan - egyáltalán nem szimpatizált Demszky Gáborral.
Forrás: kdnp.hu
