KDNP

17 mentelmi ügyet tárgyalt a T. Ház a Gyurcsány-kormány egy esztendei regnálása alatt. 13 országgyűlési képviselőt érintett mindez, néhányukat többször is. Két kivételtől eltekintve, mentelmi jogukat megőrizték. Megtörtént, nem is egyszer: többen voksoltak arra, hogy függesszék föl a képviselő mentelmi jogát, ez a többség azonban kevésnek bizonyult hozzá, lévén a mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

A Debreceni Városi Bíróság kereste meg az Országgyűlést, kérvén - Tasó László (Fidesz) feljelentése alapján - Juhászné Lévai Katalin (MSZP) mentelmi jogának felfüggesztését. Kemény harc előzte meg a T. Ház döntését: a mentelmi bizottság 4 igen, 4 nem és 2 tartózkodó szavazattal patthelyzetbe jutott. Sándor István a bizottság szocialista tagjának álláspontja szerint „a választási harcokban fokozottan fordulnak elő sértő kijelentések, azonban ezek büntetőjogi útra terelése indokolatlan, bár a képviselői munkát zavarónak minősíthető. Nem lenne helyes, ha ilyen ügyek kikerülnének, és nem a Parlament épületén belül oldódnának meg."

Hende Csaba (Fidesz) a mentelmi jog felfüggesztését szorgalmazók álláspontját ismertetve hangsúlyozta:

- Nem országgyűlési képviselők egymás közti vitájáról és annak hevében kicsúszott sértésekről van szó. Ez a Tasó László magyar állampolgárt, képviselőjelöltet mocskoló, rágalmazó, őt emberi méltóságában megsemmisíteni törekvő és egyúttal dr. Juhászné Lévai Katalin magyar állampolgárt, képviselőjelöltet szédelgően feldicsérő szórólap egész egyszerűen egy súlyos köztörvényes bűncselekmény megvalósulása. Messze többről van szó tehát, mint egy egyszerű rágalmazásról. Ezt a szennyirományt valaki az érintett Hajdú-Bihar megyei választókerületben megírta, majd több ezer példányban kinyomtatta és szétterjesztette azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a választópolgárokat befolyásolja Tasó László ellen és dr. Juhászné Lévai Katalin mellett. Mivel pedig valótlan tényállítások szerepelnek a szórólapon Tasó Lászlót illetően - magyarul, hazugságokat terjesztettek róla -, a megtévesztéssel való befolyásolás szándéka kétséget kizáróan megállapítható. Mindebből pedig az következik, hogy a szórólap megrendelője, kiagyalója, kinyomtatója és terjesztője egyaránt elkövette a Btk. 211. § e) pontjába ütköző, a választás rendje elleni bűncselekményt a rágalmazással és a becsületsértéssel halmazatban. Ezt a bűntettet a törvény halmazati büntetésként négy és fél évig terjedő szabadságvesztés kiszabásával rendeli büntetni…Vajon kik kívánták Tasó László képviselőtársunk becsületét sárba tiporva őt a képviselői mandátumtól elütni? Gyötör minket a kétség, vajon kik lehettek - a hottentották, a bergengócok, netán a marslakók? S aztán már csak azt a fránya rejtélyt kellene megfejtenünk, hogy vajon a hottentottákat, a bergengócokat vagy a marslakókat milyen érdek fűzte dr. Juhászné Lévai Katalin megválasztásához?

Hét pontban foglalta össze Hende Csaba, hogy milyen érdekek és érvek szóltak az igazság kiderítése és dr. Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogának felfüggesztése mellett!

"1. Elemi érdeke Tasó László képviselőtársunknak, hogy a független bíróság mondja ki, valótlanok a rászórt rágalmak. Tasó Lászlónak ugyanúgy vele született alkotmányos joga van az emberi méltósághoz és annak részeként jó híréhez, mint bármely más magyar állampolgárnak.

2. Elemi érdeke dr. Juhászné Lévai Katalin képviselőtársunknak, hogy a független bíróság felmentő ítéletével tudja igazolni, neki ehhez a bűncselekményhez semmi köze sincs. Az, hogy ki rendelte, írta, nyomtatta ki, szórta be minden postaládába a rágalmazó irományt, vagy kiderül az eljárásban, vagy nem. Miután azonban dr. Juhászné Lévai Katalin ártatlanságát nemcsak ő saját maga állítja váltig, hanem azt a törvény is vélelmezi, viszonylag könnyű helyzetben van: ártatlanságát nem kell bizonyítania. Ezzel szemben a vádat képviselő személynek kellene kétséget kizáróan bizonyítania azt, hogy dr. Juhászné Lévai Katalin akár tettesként, akár felbujtóként vagy bűnsegédként elkövette a bűncselekményt. Mindezek fényében igen csodálkozom dr. Juhászné Lévai Katalin azon nyilatkozatán, amelyben a mentelmi joga fenntartását kérte. Bizonyára nem mérlegelte kellő alapossággal saját helyzetét és valódi érdekeit. Nincs más magyarázat a kérésére, hiszen arra még csak gondolni sem merek, hogy netán félnivalója lehetne egy korrekt bírósági eljárástól.

3. Elemi érdekük a hajdú-bihari választóknak, hogy megtudják, igazak avagy valótlanok-e a Tasó Lászlót érintő állítások. Hát hogyan bízzanak meg a képviselőjükben, és hogyan szavazzanak rá legközelebb nyugodt lelkiismerettel, ha a tisztességében szemernyi kételyük lehet?

4. Elemi érdekük a választóknak az is, hogy dr. Juhászné Lévai Katalin személyét, jellemét illetően tisztán lássanak, hiszen neki alighanem nemcsak politikai múltja, de sokak reményei szerint jövője is van.

5. Elemi érdeke az Országgyűlésnek és egész demokratikus közéletünknek, hogy világossá váljék, képviselőink sorában nincsenek olyanok, akiknek a mandátum, a hatalom megszerzése érdekében semmi sem drága, átgázolnak ezért politikai vetélytársaik becsületén, emberi méltóságán. Hazudnak reggel, hazudnak este, hazudnak minden hullámhosszon.

6. Elemi közérdek az is, hogy adott esetben fény derüljön a hamisan vádaskodók üzelmeire. Nehéz helyzetbe kerülhet mind erkölcsi, mind politikai, mind jogi szempontból Tasó László képviselő úr, ha súlyos vádjait nem tudja bizonyítani.

7. Elemi érdeke az MSZP-nek is, hogy sorozatos botrányai után megmutassa, a tiszta erkölcsöt, a korrekt magatartást követi és megköveteli tagjaitól is. Egyben megvédi őket a hamisan vádaskodóktól az egyetlen lehetséges módon: lehetőséget nyújt számukra, hogy patyolatfehér ártatlanságukat a független magyar bíróság mondja ki."

A képviselő asszony nem kívánt élni a szólás lehetőségével. Az Országgyűlés Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogát 83 igen szavazattal, 184 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett nem függesztette fel.

***

Lasztovicza Jenő (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését a Tapolcai Városi Bíróság kérte. Feljelentője, Szabó Mária, a sümegi gimnázium igazgatónője szerint egy nyilvános tárgyaláson becsületsértő, rágalmazó kijelentést tett, amikor azt mondta róla: „felősségre kell vonni, mert súlyos károkat okozott az iskolának, és a települési önkormányzatnak, ténykedése tovább nem tartható, mert ez teljesen tönkreteszi az intézmény működését.”

A mentelmi bizottság többségi álláspontja szerint Lasztovicza Jenő „nem tényállítást tett a testületi üléseken, illetve a bírósági meghallgatásokon, hanem a véleményét fogalmazta meg, az iskola igazgatójának tevékenységével kapcsolatban. Körültekintő megfogalmazásról ugyan nem lehet beszélni, de mégsem lépte túl a közéleti szereplők politikai felelősségének határait.” Mindezek alapján a bizottság - 6 támogatással, három ellenében - elvetette a szocialista elnök, Dr. Géczi József Alajos felfüggesztésre vonatkozó indítványát, és azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy hagyja változatlanul Lasztovicza Jenő mentelmi jogát.

A T. Ház 7 igen szavazattal, 205 nem ellenében, 100 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy Lasztovicza Jenő mentelmi jogát nem függeszti fel.

***

A legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökéhez intézett átiratában indítványozta dr. Lázár János (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését közúti baleset gondatlan okozásának megalapozott gyanúja miatt. Az indítvány szerint dr. Lázár János 2005. december 6-án Hódmezővásárhelyen Volkswagen Golf típusú személygépkocsijával nem adta meg az elsőbbséget egy szabályosan közlekedő kerékpárosnak, és a nagy ívben történő balra kanyarodás közben gépjárművével elütötte. A sérüléseket először szabálysértésnek minősítették, mert a gyógyulás időtartamát 8 napon belülire állapította meg az orvosszakértő, később azonban az újabb orvosszakértői vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a sérülések 8 napon túl gyógyulnak, - így az ügyészség a szabálysértési eljárást megszüntette, majd indítványozta a büntetőeljárás lefolytatását. A képviselő maga is kérte mentelmi jogának felfüggesztését. Kérése meghallgatásra talált: az Országgyűlés 288 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett a mentelmi jogát felfüggesztette.

***

A Szegedi Városi Bíróság is kérte dr. Lázár János (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mivel ellene Miklóssy Ferenc ügyvezető igazgató feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentő szerint dr. Lázár János Hódmezővásárhely polgármestere személyét érintő valótlan, minden alapot nélkülöző, rágalmazó kijelentéseket tett a Vásárhelyi Riport nevű helyi újság 2006. augusztusi számában megjelent "Miről van szó valójában a Keviép-ügyben?" című interjúban.

A feljelentés szerint a sérelmezett kijelentések az interjúban a következőképpen hangzottak el, szó szerint: "A kft. vezetője, Miklóssy úr megkeresett azzal az igénnyel, hogy áron alul vállalták el az uszodaépítést, fizessen a város nekik utólag a vállalt áron felül. Erre én azt mondtam, hogy minőségi kifogások merültek fel a munkájukkal szemben, és különben sem lettek kész határidőre. Szóval, örülhetnének, hogy nem csökkentjük a díjukat, hanem a szerződött összeget fizetjük ki. Ekkor Miklóssy úr mutyizni akart. Mire én a figyelmébe ajánlottam, hogy elég közel van az ügyészség is, a rendőrség is ahhoz, hogy áthívjam őket. Erre azzal fenyegetőzött, hogy zsebében van a teljes politikai ellenzék Vásárhelyen, sőt fideszes meg bírósági kapcsolatai is vannak, mindent el tud intézni, én pedig megüthetem a bokámat, ha nem fizetek. Ekkor megköszöntem a látogatását, és közöltem vele, hogy a város áll elébe mindennek - ami ezután történt, az egész bírósági procedúrával, ahogy a svájciak mondják - az égig bűzlik."

A mentelmi bizottság az ügyet 2007. február 12-én tárgyalta. Álláspontjuk szerint a sérelmezett interjúban tett kijelentések nincsenek összefüggésben az érintett országgyűlési képviselői tevékenységével, azokat mint Hódmezővásárhely polgármestere nyilatkozta. Mindezek alapján a mentelmi bizottság azt javasolta, hogy dr. Lázár János mentelmi jogát függessze fel a T. Ház. – az Országgyűlés viszont 177 igen szavazattal, 151 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett dr. Lázár János mentelmi jogát nem függesztette fel.

***

Meggyes Tamás (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését a Legfőbb Ügyész helyettese kérte. A képviselő „2006 . június 22-én a 82. sz. főút lakott területen kívüli vasúti átjárójánál a megengedett 40 km/óra sebesség helyett 85 km/óra sebességgel közlekedett személygépkocsival . A sebességtúllépést a forgalmat ellenőrző rendőrök mérőműszerrel rögzítették. Meggyes Tamást a helyszínen megállították, s az ott felvett jegyzőkönyv szerint - bár azt nem írta alá – a szabálysértést elismerte." A bizottság a mentelmi jog felfüggesztését javasolta, mivel „ez szolgálja az Országgyűlés tekintélyének megóvását, továbbá a hatósági eljárás teljes mértékben szabályosan, a legkisebb zavaró körülmény, bizonytalanság nélkül zajlott le.” Időközben Meggyes Tamás lemondott a mentelmi jogáról, így szavazni róla a T. háznak okafogyottá vált.

***

Dr. Salamon László is a gyorshajtás vétségébe esett. A kereszténydemokrata képviselő 2006. május 20-án "58 kilométeres sebességgel közlekedett gépkocsijával, Berettyóújfalu belterületi utcáján.”. Ezt követően júliusban pénzbírságra, és a jogosítvány időleges bevonására ítélte a rendőrség. Azonban elfelejtették a mentelmi jogának a felfüggesztését kérni. A mentelmi bizottság egyhangúlag megállapította: Salamon László mentelmi jogát az eljáró szervek, jóhiszeműen bár, de megsértették.

Augusztus 6-án a főkapitány a bizottságnak írt válaszában elismerte, hogy előadói figyelmetlenség miatt ezt a bírságot valóban a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelem benyújtása nélkül szabták ki. Ezek után megérkezett a bizottsághoz most már szabályszerűen a Legfőbb Ügyészségtől a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítvány. Az Országgyűlés azonban 156 igen szavazattal, 113 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett Salamon László képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel.

***

A Dunakeszi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Sándor István (MSZP) országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában. Kovalcsik Tamás, Göd város önkormányzati képviselője jelentette fel becsületsértés vétsége miatt. A feljelentő szerint: Sándor István országgyűlési képviselő - az időben Göd város polgármestere - a kocsmák közelségére célozva személyét érintő becsületsértő, valótlan kijelentéseket tett a helyi televízió ciklusértékelő műsorában 2006. szeptember 29-én.

A mentelmi bizottság az ügyet 2007. május 21-én tárgyalta. Sándor István előadta, hogy a sérelmezett kijelentések tulajdonképpen egy őszinte nyilatkozatot tartalmaznak a feljelentő önkormányzati munkájával kapcsolatban, helyi politikusként kritizálta képviselőtársa tevékenységét, de becsületében megsérteni nem állt szándékában.

A mentelmi bizottság hosszas mérlegelés után megállapította: „két közszereplő egymás közti ügyéről van szó, melyre az országgyűlési képviselőnek közszereplőt érintő közügyek megvitatásával kapcsolatos értékítéletére kiterjed a felelősségmentesség.” Mindezek alapján a mentelmi bizottság azt javasolta a T. Háznak, hogy Sándor István mentelmi jogát ne függessze fel. Megtörtént: az Országgyűlés 2 igen szavazattal, 296 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett Sándor István képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel.

***

Három ügyben is kérte a Debreceni Városi Bíróság Tasó László (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztést. Az egyik feljelentést rágalmazásért Szilágyi János, a másik kettőt pedig rágalmazás és becsületsértés miatt szocialista képviselőtársa, Juhászné Lévai Katalin jegyezte. Az első feljelentés szerint: Tasó László, Nyíradony polgármestere, a 2003. december 30-ai, majd a 2004. január 27-ei városi képviselő-testületi ülésen a becsület sértésére alkalmas kijelentéseket tett Szilágyi Jánosra, Nyíradony város helyi MSZP-szervezetének elnökére. A második és harmadik, Juhászné Lévai Katalin éltal fémjelzett feljelentés szerint: "a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Hajdú-Bihar megyei 4. számú országgyűlési választókerületi Összetartozunk című kiadvány 2006 március havi számában teljességgel megalapozatlan, rágalmazó állításokat, a lakosság békéjét, köznyugalmát megzavaró írást jelentetett meg." A feljelentés tíz olyan citátumot tartalmaz, amelyek a feljelentő becsületének csorbítására alkalmas állításokat tartalmaznak. A feljelentés állítja: Tasó László A Jobblap 2006. február 3-án megjelent számában szintén több olyan valótlan kijelentést tett, amelyek alkalmasak a feljelentő becsületének csorbítására.

A mentelmi bizottság elhatárolódott a sérelmezett kijelentésektől, hangsúlyozván: az Országgyűlés tekintélyének megóvása érdekében fontos, hogy a képviselők a leghevesebb viták, így a kampány időszakában is őrizzék meg higgadtságukat, ugyanakkor mindhárom ügyben elvetette a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványt. Az Országgyűlés hasonlóan döntött.

***

A Hajdúböszörményi Városi Bíróság kérte Tóth József (MSZP) mentelmi jogának felfüggesztését. Oláh József Polgárváros polgármestere tett feljelentést ellene, rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint, „a 2004 július 23-i Blikk nevű újságban megjelent egy cikk, amelyben az szerepel, hogy én és Károly Attila 5,1 millió forintért béreltem fel verőlegényt, hogy az három helyi képviselőt, Struba Józsefet, Molnár Jánost és Tóth Józsefet tüntesse el Polgárról, illetve rendezze le, hogy Tóth József tolószékben végezze. Ezek az újságban megjelent vádak nem igazak, semmiféle valóságalapja, ilyesmi nem történt… nekem komoly közéleti, politikai és erkölcsi sérelmet okozott…”

Az eljáró bíró a feljelentést kommentár nélkül megküldte az Országgyűlésnek. A mentelmi bizottság azonban visszaküldte az eljáró bírónak, hangsúlyozván és kérve: csak akkor tudnak dönteni a mentelmi jogról, ha segít megismerni, feltárni a tényállást, mert a feljelentésből nem derült ki, hogy mi köze a kérdéses cikkhez Tóth Józsefnek. A bírónő tovább küldte az ügyvédnek, aki viszont nem értette, miért nem érti a mentelmi bizottság a tényállást.

A mentelmi bizottság végül 2007 március 5-i ülésén tárgyalta az ügyet. A képviselő írásban közölte: „a személyes érintettségére vonatkozó tényállást nem értelmező, és nem tisztázott, „nem is érti, hogy keveredett ebbe bele.” A bizottság is hasonlóan vélekedett, ezért egyhangú szavazással azt javasolták az Országgyűlésnek, hogy ilyen „kiismerhetetlen tényállású ügyben Tóth József mentelmi jogát ne függessze fel.”

Az Országgyűlés Tóth József mentelmi jogát 6 igen, 283 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett nem függesztette fel.

Forrás: kdnp.hu