Két alkotmánybíró is távozik? A szocialisták nem támogatják Bihari Mihály újraválasztását, új jelöltről azonban még nem egyeztek meg. Az MSZP-ben, a Fideszben és a KDNP-ben sem tartják reálisnak Bihari és Kukorelli újraválasztását. Fodor sokallja a volt közjogi méltóságok juttatását. Az Alkotmánybíróság április 7-8-i teljes ülésének napirendje.
Két alkotmánybíró is távozik?
Nem sok esély van arra, hogy a taláros testület rövidesen megüresedő két posztjára újraválasszák Kukorelli Istvánt és Bihari Mihályt. 1999 júniusában választotta őket az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává. Kilencéves mandátumuk idén júniusban lejár. Bihari Mihály 2005 novembere óta az Alkotmánybíróság elnöke, így hároméves elnöki megbízatása még novemberig szólna, de ha az Országgyűlés nem választja meg ismét tagnak, akkor új elnöke lesz a testületnek. (Az alkotmánybírák maguk közül három évre választják meg az elnököt és a helyettes elnököt – 2007 márciusa óta Paczolay Péter tölti be ez utóbbi a posztot.) Kiszivárgott információk szerint a szocialisták nem támogatják Bihari Mihály újraválasztását, új jelöltről azonban még nem egyeztek meg. A Fidesznél és a KDNP-nél sem tartják reálisnak Bihari és Kukorelli újraválasztását, de még náluk sem született javaslat az új alkotmánybírók személyéről.
Az alkotmánybíróság eddigi elnökei
Sólyom László (1990–1998): 1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja. 1989 novembere és 1990 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. 1990 júliusa és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság elnöke.
Németh János (1998–2003): 1997 júniusa és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság tagja. 1998 novembere és 2003 augusztusa között az Alkotmánybíróság elnöke.
Holló András (2003–2005): az Országgyűlés 1996 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 1998 novembere és 2003 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. 2003 augusztusa és 2005 novembere között az Alkotmánybíróság elnöke.
Bihari Mihály (2005-): az Országgyűlés 1999 júniusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2005 novembere óta az Alkotmánybíróság elnöke.
Fodor sokallja a volt közjogi méltóságok juttatását
Alkotmánybíróság előtt támadta meg Fodor István egykori megbízott házelnök a volt legfelsőbb állami vezetők juttatásainak emelését, mert az megítélése szerint sérti az állampolgári jogegyenlőség alaptörvényben rögzített elvét. A kifogásolt rendelkezések a volt köztársasági elnöknek, a volt miniszterelnöknek, az Országgyűlés volt elnökének, az Alkotmánybíróság volt elnökének és a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének állapítanak meg jövedelmet munkavégzés, vagy bármilyen tevékenységgel járó ellenszolgáltatás, a juttatás jogcímét meghatározó jogviszony nélkül - tartalmazza az 1989 októbere és 1990. május között megbízott házelnöki tisztséget betöltő Fodor István Alkotmánybírósághoz intézett beadványa, amely egy márciusi törvénymódosítást támad.
Fodor István elmondta: a Göncz Árpád távozása idején elfogadott törvény szerint a volt köztársasági elnök nyugdíját alanyi jogon ki kell egészíteni a mindenkori államfő javadalmazásának megfelelően, amennyiben a volt elnök nem folytat kereső tevékenységet. Ezt a törvényt ez év márciusában úgy módosította az Országgyűlés, hogy a volt miniszterelnök juttatásait is ki kell egészíteni az aktív köztársasági elnök javadalmazásának erejéig, amennyiben kereső foglalkozást nem folytat, nyugdíjaskorú, és ezt külön kéri. A volt kormányfőre vonatkozó szabályok azonban érvényesek a volt parlamenti elnökökre, legfelsőbb bírósági és alkotmánybírósági elnökre is, így már összesen ötféle volt közjogi méltóságnak járhat a mindenkori köztársasági elnök javadalmazásának megfelelő juttatás Fodor István szerint.
A 18 évvel ezelőtti megbízott házelnök, akire szintén vonatkoznak a márciusban életbe lépett kedvezőbb szabályok, azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy véli, mindez sérti az állampolgári jogegyenlőség alaptörvényben rögzített elvét, és emiatt a rendelkezéseket meg kell semmisíteni.
Az Alkotmánybíróság április 7-8-i teljes ülésének napirendje
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén szó lesz a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41. § (1) bekezdés m) pontja és a 113. § (2) pontja alkotmányosságát vizsgáló határozattervezetről.
Határozattervezet készült a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 14. § (4) bekezdése hivatkozott szövegrészének alkotmányosságáról.
Megvizsgálják az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 23. § (5) bekezdésének alkotmányosságát.
Határozattervezet született a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 27. §-a alkotmányosságával kapcsolatban is.
Megtárgyalják a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (1)-(2) bekezdése, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 66/B. § (2) bekezdése alkotmányosságával összefüggő kérdéseket is.
Napirendre tűzik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (2) és (3) bekezdését, valamint 7. § d) pontját támadó indítványt.
Szóba kerül a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. Törvénynek a 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított, 2004. január 21-én hatályba lépett egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálata.
Először kerül a testület elé az Országos Választási Bizottság 382/2007. (IX. 27.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB megtagadta a dr. K. J. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e, hogy törvény tiltsa meg kutya közterületre piszkíttatását?”
Szintén először tárgyalják az Országos Választási Bizottság 383/2007. (IX. 27.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta a dr. K. J. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e, hogy törvény tiltsa kutya olyan közterületre piszkíttatását, amelyet a helyi önkormányzat erre a célra nem jelöl ki?”
Napirendre kerül az Országos Választási Bizottság 314/2007. (VIII. 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás is. Az OVB megtagadta a F. L. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e ön azzal, hogy a Magyar Országgyűlés törvényt alkosson június 4-e, a Trianoni-békeszerződés évfordulója Trianon-emléknappá nyilvánítása céljából?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 379/2007. (IX. 27.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. R. Gy. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. A kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy a Csjt. 2. szakaszában meghatározott házasságkötés a Lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény által meghatározott egyház, vallásfelekezet, vallási közösség megbízottja előtt is megköthető legyen?”
Először tárgyalják az Országos Választási Bizottság 289/2007. (VIII. 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB hitelesítette a P. T. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Villamos Művek Zrt. – hatályos törvényben foglaltak szerinti – tartós állami részesedésének (99%-os) mértékét a jövőben se változtassa meg?”
Megvitatják az Országos Választási Bizottság 290/2007. (VIII 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB hitelesítette a P. T. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a Tokaj Kereskedőház Zrt. – hatályos törvényben foglaltak szerinti – tartós állami részesedésének (99%-os) mértékét a jövőben se változtassa meg?”
Szóba kerül az Országos Választási Bizottság 288/2007. (VIII 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB hitelesítette P. T. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a Szerencsejáték Zrt. – hatályos privatizációs törvényben foglaltak szerinti – tartós állami részesedésének (100%-os) mértékét a jövőben se változtassa meg?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 281/2007. (VIII. 23.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. Z. Á. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. A kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt egészítse ki egy olyan szabállyal, amely megtiltja 90 méternél és/vagy 25 szintnél magasabb épület építésének engedélyezését a módosítás hatályba lépését követő legalább öt évre?”
Megbeszélik az Országos Választási Bizottság 462/2007. (X. 24.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta a D. Gy. által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a soron következő, különböző szintű (megyei jogú városban, megyei közgyűlésben, fővárosi közgyűlésben továbbá 100 lakos feletti helyi önkormányzatok testületeiben) önkormányzati választásokon az önkormányzati testületeket alkotó képviselők száma egységesen, az 1990. évi LXIV. törvényben foglaltaknak felére csökkenjen oly módon, hogy tört szám esetén a páratlan szám felé kell kerekíteni?”
Kifogásban támadták az Országos Választási Bizottság 490/2007. (XII. 18.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a Stekler Ottó által a Magyar Szociális Zöld Párt képviseletében benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy ha valaki egyidejűleg országgyűlési képviselő és főállású polgármester vagy alpolgármester, akkor az ezen tisztségeinek betöltése után járó jövedelemnek és költségtérítésnek csak az 50%-a illethesse meg a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől, mert fizikailag is teljesen lehetetlen a feladatait két helyen egy időben ellátni?”
Kedden tárgyalják a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 14. § (3) bekezdésének második mondata, valamint a végrehajtásról rendelkező 78/1997. (XI.4.) FM rendelet 2. § (4) bekezdése alkotmányosságát megkérdőjelező indítványt.
Ismét napirendre tűzik a jogtalanul igénybevett közműfejlesztési támogatások jogszabállyal történő visszatéríttetése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet vizsgálnak azzal összefüggésben, hogy a jogalkotó a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. §-ában nem határozta meg az üzemben tartó és az ideiglenes üzemben tartó fogalmát.
Egy tervezet az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 2. §-a, 3. § 23. pontja, 49. § a) pontja, valamint annak 7-8. alpontja, (3) bekezdése, illetve a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 67. § (5) bekezdése és 100. § (1) bekezdésének a) pontja alkotmányosságát tanulmányozza.
Megvizsgálják a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 9/A. § (2) bekezdése a) és b) pontja, valamint (3) bekezdése alkotmányosságát megkérdőjelező indítványt.
Határozattervezet készült a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 103. §-a alkotmányosságával összefüggésben.
Napirenden lesz a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény egyes rendelkezéseit támadó indítvány. Egy indítványozó alkotmányellenesnek tartja a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (1) bekezdésének „de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka” szövegrészét.
Megkezdik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát.
Forrás: kdnp.hu
