Hosszasan elmélkedett napirend előtti felszólalásában a T. Házban Hiller István oktatási és kulturális miniszter a magyar felsőoktatás helyzetéről, dicsérve tárcáját, s kormányát, állítván: „jó úton halad a magyar felsőoktatás átalakítása.” Hoffmann Rózsa szerint, közel sem annyira üdvös a helyzet, miként azt a miniszter állítja. A kereszténydemokrata politikusnak meggyőződése: a felsőoktatás reformja rossz, az egyetemek és főiskolák nem működhetnek pusztán a verseny elvei alapján.
Hiller István kiemelte:
Az 1990-es évek elején, első felében egyetemeinken és főiskoláinkon valamivel több mint 100 ezer hallgató volt, most, a nemrég elkezdődött tanévben több mint 410 ezer. A mennyiségi változások korát lezártuk, és egy színvonalcentrikus, minőséget a középbe állító felsőoktatás megteremtését tűztük ki célul… Azt mondhatom önöknek, hogy az elmúlt évben jelentős és eredményes változásokat tettünk. A Bologna-rendszert figyelembe véve az Új Magyarország fejlesztési terv egyik középpontjába állítottuk a felsőoktatásunk fejlesztését pólusprogramokon keresztül is.
Átalakítottuk úgy a felvételi rendszert, hogy a hallgatók teljesítménye és intézményválasztása a meghatározó, ezáltal a munkaerő-piaci igényekhez közelebb hoztuk. Finanszírozása kiszámíthatóvá válik, 2010-ig a jelenlegi 214 milliárdról 241 milliárd forintra emelkedik… Tehát úgy érzem, hogy a magyar felsőoktatás átalakítása jó úton halad, a 2008-2009-es tanévig pedig a változást, az állami beavatkozást, az állami jogszabályalkotást le fogjuk zárni.
Hoffmann Rózsa a Kereszténydemokrata Néppárt szakpolitikusa szerint közel sem annyira üdvös a helyzet, miként azt a miniszter állítja. Hangsúlyozta:
- Miniszter úr! Ön a versenyről beszélt, megfeledkezvén arról, hogy a felsőoktatás a közjó szolgálatába állítandó állami feladat is, és mint ilyen, nem működhet pusztán a verseny elvei alapján, mert akkor kiszolgáltatja a minőséget a mindenkori elvárásoknak és divatoknak. Ez tehát egy súlyos logikai ellentmondás: nem jó út, ha kizárólag csak a versenyt hangsúlyozzuk a felsőoktatásban.
- A minőségről is úgy szólt miniszter úr, mintha ez valami új gondolat lenne, holott 1993 óta működik a felsőoktatási akkreditáció, és ön is tudja, miniszter úr, hiszen egyetemi múltja van, hogy a felsőoktatás mindig is nagyon komoly minőségelven működött. Ezt bizonyították és biztosították az oktatói előléptetési rendszerek és sok minden egyéb. Tehát a minőségre való törekvés nem egy reformelem, az mindig is a felsőoktatás sajátja volt.
- A pedagógusképzés minősége terén viszont valóban nagyot léphetne az oktatási kormányzat. Ezzel szemben sajnos azt éltük meg hogy az idén nyáron átalakított, felsőoktatás pedagógusképzését szabályozó rendelet miatt óriási a késés, óriási a kapkodás, hiszen már másodéven vannak azok a hallgatók, akik ebben a rendszerben tanulnak. Ez megint csak nem a minőséget szolgálja.
- Végül szeretném még megemlíteni: hiába minden minőséget szolgáló reformintézkedés, ha a közoktatás színvonala egyre romlik. Egyetemi oktatók számolnak be arról, hogy fél évfolyamokat meg kell buktatni az első évben, mert évről évre rosszabb a minőség. Összességében tehát a Kereszténydemokrata Néppárt úgy látja, hogy a reform rossz úton halad.
Hasonlóan vélekedett Pokorni Zoltán is. A Fidesz alelnöke elmondta: bár vannak a felsőoktatás átalakításának jó elemei, de az az irány, amit a kormány oktatáspolitikája jelent, az nem jó.
- A legnagyobb baj ezzel a politikával, hogy nincs tekintettel a magyar társadalom tényleges viszonyaira, nincs tekintettel a mai magyar családok anyagi tehervállalási képességére, egyszóval szociálisan érzéketlen. Lehetetlen helyzetbe hozhat sok száz, sok ezer családot, akik nem szegények, még csak nem is rászorulók, átlagosnak mondható, két gyereket nevelő, a gyerekeiket főiskolára, egyetemre járatni kívánó családok, akik számára elérhetetlen lesz egy idő után az egyetemre, főiskolára jutás.
- Ne menjünk bele abba a vitába, hogy önök igazat mondtak-e a tandíjat illetően vagy sem, a hatást nézzük, az önök által meghirdetett politika hatását. Ennek hatására a 2002-es 168 ezerrel szemben idén 108 ezren jelentkeztek. Több mint 30 ezerrel kevesebb gyerek vágott bele egyáltalán abba, hogy az élete perspektíváját az egyetemi, főiskolai végzettséggel erősítse meg. Ez jóvátehetetlen kár, amit önök okoztak, és ezek között személy szerint ön is...
Az MSZP-s Szabó Zoltán úgy vélte, nem tragédia a jelentkezők számának csökkenése. Azt azonban elismerte:
- Feszültség keletkezett a reform során a fővárosi és a vidéki intézmények között, az egyetemek és a főiskolák között, illetőleg feszültség keletkezett a felvételi rendszerben alkalmazott kedvezmények és pluszpontszámok következtében. De egyik sem olyan, amelyik a felsőoktatási reform alapját érintené. Ezek a problémák finomhangolással kezelhetőek… - állította.
Forrás: kdnp.hu
